A Napi Mozaikban

Demény Rózsa: – Perjéssy-Horváth Barnabás a vendégünk, aki elhozta legújabb könyvét, illetve egy korábbi regényét is, a Kollégium blues című regényt, ami a Debreceni Református Kollégiumban játszódik, ugye, a történet, a rendszerváltás előtti utolsó tanévben, tehát egy nagyon izgalmas időszakban. A református kollégium légköre mennyiben volt más ebben az időszakban, mint egy világi iskoláé?

Perjéssy-Horváth Barnabás: – Teljesen más volt. Persze nehéz most néhány percben elmondani, hogy miben különbözött. Hát nyilván egy egyházi iskola volt, a Kádár-rendszerben egy kicsit más volt, mert nem volt például KISZ, és volt vallási oktatás, tehát egyházi énekóra, vallásóra. És ez egy bentlakásos intézmény volt, ma is az. Majdnem ötszáz éve alakult, és a klasszikus college szisztémával működik, tehát angol mintára alakították ki annak idején, a reformáció korában, és az időszakunkban egy sajátos helyzet volt, mert teljesen új értékrendet hoztunk magunkkal az általános iskolából, és abban az időben mi teljesen szerettünk volna valami újat mutatni. Például alakítottunk egy rockzenekart huszonöt évvel ezelőtt, ami egyébként éppen most adott egy koncertet május 13-án, a baráti köri találkozónkon. Ez a Logaritmus együttes, amelynek a története benne van a regényben is.

Horváth Szilárd: – És egyébként egy ilyen iskola, az nyilván egy konzervatív intézmény, egy egyházi gimnázium, ámde közben a Kádár-rendszer körülményei között nagyon is forradalmi intézmény volt. Szóval ez rögtön egy ilyen kettősség.

P-H. B.: – Hát igen, mert volt egy autonómiája az iskolának, és ez adott egy olyan szabadságot, hogy történelemórán például szó eshetett olyan dolgokról is, ami állami iskolákban kevésbé.

H. Sz.: – Mondjuk ’56 nem ellenforradalom volt esetleg a református kollégiumban?

P-H. B.: – Hát a tanórán hivatalosan az volt, viszont voltak ilyen beszélgetések a tanárainkkal, és ők elmondták, hogy azért nem ilyen egyszerű a képlet.

D. R.: – Az, ugye, most már kiderült, hogy önéletrajzi ihletésű a regény, merthogy ön is oda járt. Az elbeszélő neve viszont Blue, és most itt van egy másik regény: Blue irományai, ez a címe.

H. Sz.: – Tegnap még csak ezt tudtuk volna megmutatni, hogyha… Ezt a vaskos, vaskos kéziratot adta ide nekem a szerkesztő, de most már megvan kötetben is.

P-H. B.: – Igen, a Blue irományai tulajdonképpen az elbeszélő művei. Blue-nak hívják az elbeszélőt, és válogatott kötet. Verseket, novellákat és drámákat tartalmaz. A Kollégium bluesban emlegetek nagyon sok olyan írást, amelyek a Blue irományaiban olvashatóak. Tehát ott csak emlegetik, vagy próbálják például a Csokonai-színdarabot, és itt pedig, ebben a kötetben megtalálható ez a színdarab. Ma hagyta el a debreceni nyomdát ez a könyv, és a következő napokban fogják elkezdeni terjeszteni.

H. Sz.: – Tehát stílusosan Debrecenben nyomtatták a könyveket?

P-H. B.: – Igen, véletlen egybeesés. És gyakorlatilag ez egy játék, hogy én kitaláltam egy elbeszélőt, egy elbeszélőnevet a regényben, és utána pedig közreadom ennek az elbeszélőnek az írásait. Ezt tulajdonképpen több kulcsmondattal tudnám jellemezni. Az egyik az, hogy egy regényhős művei. A másik az, hogy bevezetés az irodalomba, tehát egy diáknak az íróvá érésének a folyamatát kísérhetjük nyomon az írások alapján. És a harmadik pedig az, hogy találkozás egy fiatalemberrel. Tehát egy fiatalembernek a műveit olvashatjuk. Összefüggés van a Kollégium blueszal is, tehát akik a Kollégium bluest ismerik, mert elég sokan olvasták, érdekes adalékként forgathatják ezt a könyvet.

H. Sz.: – Ha valaki egyébként szeretné megismerni a debreceni kollégium történelmét mondjuk az elmúlt, nem tudom, húsz-huszonöt évben, akkor ez is egy eleme lehet, ez a könyv, vagy azért ez egy kicsit távolabb van attól a valóságtól, inkább egy ilyen nagyon szubjektív…?

P-H. B.: – Hát nagyon alaposan leírtam ebben a regényben az iskola életét, tehát egy egész tanévnek az eseményeit követhetjük végig a könyvön. Gyakorlatilag az őszi iskolakezdéstől a ballagásig, illetőleg a nyári angliai kirándulásig. Ez adja a keretét a könyvnek egyébként, egy angliai kóruskoncertturné. És az iskola hagyományait, a mindennapjait írom le benne. Ezenkívül van egy cselekmény, aminek a … többsíkú cselekmény, mert vannak benne… szerelmi szál, van egy politikai szál, hogy a főhősömet, Centaurt, aki részt vesz a március 15-i ünnepségen, Budapesten, éppen a rendszerváltás előtti tanévben mindenféle rendőri atrocitások érik tulajdonképpen. De nem ez a legfontosabb szál, hanem inkább az, hogy bemutatom az iskolát olyan szinten, hogy mindenféle… Tehát bele lehet helyezkedni annak az iskolának a légkörébe. Nagyon sokan mesélték, hogy annyira élvezték, hogy ők nem oda jártak, sőt Debrecenben sem nagyon jártak, viszont azonosulni tudtak a hősökkel, a szereplőkkel, és ez nagyon jó.

D. R.: – Én is pont erre gondoltam, hogy én Miskolcon voltam kollégista, de hogy vajon hasonló élményeket olvasnék-e a könyvben? Nyilván.

P-H. B.: – Hát, ki kell próbálni. Egyébként én is jártam egy évet a miskolci Herman Ottó Gimnáziumba, csak ott megbuktam matematikából és oroszból, és ezért újrakezdtem Debrecenben az iskolát, és ennek köszönhető az, hogy ezek a könyvek megszülettek.

H. Sz.: – Megkérdezhetem, hogy hány éves?

P-H. B.: – Azt nem árulom el…

D. R.: – Én azt olvastam önről… Azt nem árulja el, viszont azt elárulta, hogy tizenkét évesen határozta el, hogy író lesz. Most ehhez képest azért néhány év eltelt, hogy az első könyvet kiadta a kezéből, ha nem is mondjuk meg, hogy pontosan mennyi.

P-H. B.: – Hát, valóban, akkoriban elhatároztam, és indiántörténeteket írtam, verseket írtam, dalszövegeket írtam, és csak vártam, vártam, és publikálgattam, de nem olyan sokat. És aztán olyan negyvenéves korom után elkezdtem azon gondolkodni…

H. Sz.: – Közeledünk azért a korhoz, jól van.

P-H. B.: – Elkezdtem azon gondolkodni, hogy meddig húzhatom ezt tovább, és utána eldöntöttem, hogy leülök, és megírom ezt a regényt, ami egy meghatározó élményem. És gondoltam, hogy az első könyvem erről fog szólni. Utána pedig a régebbi írásaimnak a válogatását szerettem volna közreadni, mert bátorított az a siker, amit az első könyv nyújtott, és gondoltam, hogy közreadom ezeket. És aztán majd folytatom más témákkal, mert van több témám, amit szeretnék megírni a következő években.

H. Sz.: – Köszönjük, hogy eljött hozzánk! Ez, ugye, a könyvhétre jelenik meg, ez a könyv, a Blue irományai?

P-H. B.: Könyvhétre jelenik meg, és kapható lesz hamarosan.

D. R.: – Akkor még sok új könyvet!

P-H. B.: Nagyon szépen köszönöm!

Demény Rózsa és Horváth Szilárd beszélgetése Perjéssy-Horváth Barnabással. In: Magyar Televízió, Napi Mozaik. Élő adás: 2006. május 31. 11.00–.