A Debrecen Online cikke

2006. 06. 20.

BIHARI SZABOLCS

Perjéssy-Horváth Barnabás is vendége volt a 77. Ünnepi Könyvhét debreceni rendezvényeinek. A Kollégium blues, valamint a folytatás, a Blue irományainak szerzője debreceni vonatkozású művekkel lepte meg az olvasóközönséget. A könyveket, stílusosan, Debrecenben nyomtatták.

Idén májusban jelent meg Perjéssy-Horváth Barnabás első regénye a Kollégium blues. A Debreceni Református Kollégium miliőjét sokan, sokféleképpen írták már le (így például: Móricz Zsigmond a Légy jó mindhalálig című regényében), ám most a hely és a környezet új megvilágításba került – derült ki a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárban tartott író-olvasó találkozón. Az alkotás, a kollégiumi élet mindennapjairól szól, ám igen különös megközelítésben. Az elbeszélő, akit Blue-nak hívnak, „naplójából” meséli el egy teljes tanév történéseit, az őszi iskolakezdéstől a ballagásig, illetőleg a nyári angliai kirándulásig. Ez az utazás, az angliai kóruskoncert eseményei adják valójában a mű keretét. A ma negyvenéves író az 1980 és ’84 közötti időszakot dolgozta föl, hisz’ ebben a néhány évben járt a Debreceni Református Kollégiumba. Természetesen néhány évvel el kellett tolnia a cselekményt, mert dramaturgiai értelemben a rendszerváltás előtti év, a ’87–’88-as tanév, alkalmasabbnak tűnt a regény bizonyos rétegeinek a fölépítéséhez. A cselekmény politikai és szerelmi szálon fut. A könyv a nyolcvanas évek nemzedékének állít szépirodalmi emléket, és gyakorlatilag a teljes évtized eseményeiből táplálkozik; nemzedéki iskolaregény.

Az érdeklődő olvasók többek közt a főhős születéséről hallhattak az író-olvasó találkozón. A szerző elmondta, hogy egy sörözés alkalmával meglátott egy fiút, aki vonásaiban „refis” diáknak látszott. A regényben azután ő lett Centaur, a mű főhőse. A Kollégium blues körülbelül 100 szereplőt vonultat fel, akik karakterükben hasonlítanak Perjéssy-Horváth volt szobatársaira, illetve osztálytársaira, ám az író gondosan ügyelt arra, hogy ne legyenek felismerhetőek, így néhol megváltoztatta egyes figurák nemét, illetve más kontextusba helyezte őket. A kritika a regény erősségei között említi a nyelvi könnyedséget, illetve azt az elbeszélésmódot, ahogy a szerző a szövegbe beépíti a diákos szlenget. Elsősorban iskolaregény, de korrajz is, hisz’ a rendszerváltás hajnalán játszódik. Történelmi tényeket is leír, ilyen például a szamizdat olvasása, illetve a budapesti, március 15-ei zavargások. A könyv kitűnően alkalmas arra, hogy az utókor embere is megértsen valamit a rendszerváltozás előtti időkről és természetesen a nagy múlttal rendelkező debreceni kollégiumról, amely ma is a művelődéstörténet egyik erős bástyája.

A debreceni könyvhétre megjelent a Kollégium blues folytatása is, a Blue irományai, amely az első könyv kitalált elbeszélőjének írásait foglalja magában. „Egy regényhősnek ritkán jelennek meg a művei. Nem mintha a regényhősök nem írnának műveket, inkább szemérmesek, elrejtőznek a könyvek lapjain, nem akarják a világ elé tárni lelkükben gyökerező írásaikat, és a legtöbben az íróasztalfióknak dolgoznak” – írja Perjéssy-Horváth Barnabás a megjelenés kapcsán. A „közreadótól” megtudjuk, hogy e könyvben mindhárom műnem megtalálható, tehát a líra, a dráma, és a próza is. „A könyv szereplői karakteres egyéniségek, akik szembekerülnek környezetükkel és a rendszerváltozás előtti kilátástalan és unalmas Magyarország miliőjével, s megpróbálnak valamit kezdeni az életükkel. Ez a légkör, a történelmi témákon is átüt” – ad jellemzést a szerző. A Kollégium bluesban több olyan írásra is hivatkozik az alkotó, melyek a Blue irományaiban olvashatók. Így például a Csokonai-színdarabot még csak próbálják a regényben, ám az „irományban” már el is játsszák.

A találkozó végén a könyvtár vendégei örömmel nyugtázták, hogy ismét remek alkotás született a kollégiumról és Debrecenről, így nem maradt más hátra, mint egy régi élmény újbóli átélése…

Bihari Szabolcs: Egy regényhős művei. In: Debrecen Online, (2006. június 20.)