Skrabski Fruzsina írása

2005. 08. 08.

SKRABSKI FRUZSINA

Megszületett a nagy, boldog regény – a szerző első könyve –, a csaknem ötszáz éves Debreceni Református Kollégium, a „Refi” életéről. A nyolcvanas évek végén egy zárt intézmény felszabadult diákbandájának életét ismerhetjük meg Blue elbeszélésében, aki egyébként gyanúsan hasonlít a szerzőre, Perjéssy-Horváth Barnabásra. (A könyv végén olvasható életrajz alapján az író is a „Refibe” járt, és magyar-történelem szakra felvételizett, valamint olyan „bluesképű lovag” ábrázata van, mint a mesélőnek.)

A szereplők kedves, lelkes gimnazisták, akik a szigorú házirendet általában betartják, de időnként olyan rosszaságokat követnek el, hogy megisznak egy pohár bort a Borvilágban, vagy elszívnak egy cigit, esetleg megreguláznak egy fikát (így hívják az elsősöket). Sőt egy zendülésre is sor kerül, ahol a fiúk követelik, hogy lemehessenek az udvarra, ahogy a lányoknak megengedték, de a kőszívű főapparitor, Lukács erre nem ad engedélyt.

Bezárva is idilli az élet. A szoba csapata rockzenekart alakít az ősi intézményben, Blue megnyeri az iskola drámapályázatát. Sőt a diákok bemutatják a darabot, amely a kollégiumból kicsapott Csokonai Vitéz Mihály sorsfordulóját mutatja be. Hömpölyög a történet olyan kisebb örömökkel, hogy sikerül meglesni a szemben lévő leányinternátus zuhanyozójának opálos üvegén egy-egy hölgy sziluettjét, de szerelmeslevelek, ajándékok és nehezen megszerzett csókok is boldogítják az olvasót. Öröm az is, hogy ebben a történetben még vannak igazi tanárok, akik támogatják a tanulót, közös, titkos megbeszéléseken vesznek részt.

Nagy élvezettel fogyasztottam el ezt a regényt, hiszen a lelkülete nem erőltetett, hanem színtisztán arról szól, amiről akar: a gimnazista boldogságáról. Néha ugyan érthetetlen ez a boldogság, mert a külső szemlélőt egy törvényekkel igazgatott fegyintézetre emlékezteti a szigorú kollégium, de úgy tűnik, a szerző szereti börtönét. A regény hasonlít Ottlik Géza Iskola a határon című művére, de csak témájában, hiszen stílusában egyedi, tartalmában pedig mai, pontosabban rendszerváltás-korabeli. A rendszerváltót a csapat vezére, a főszereplő, Centaur személyesíti meg, aki szamizdatokat olvas, tüntetésen vesz részt, és a rendőrség is felfigyel tevékenységére.

Lehet, hogy nem tűnik valóságosnak az az ártatlanság és romlatlanság, ami még a csínytevésekben is benne van, de miért ne hinnénk abban, hogy vannak még más, ritkábban járt utak is?

(Perjéssy-Horváth Barnabás: Kollégium blues, Kairosz Könyvkiadó, 2005.)

További információk a könyvről: https://www.perjessy-horvath.hu.

Skrabski Fruzsina: A látható kollégium. In: Ufi – Utolsó figyelmeztetés, VII. évfolyam, 8. szám (2005. augusztus 8.), 22–23. Online: http://www.ufi.hu/feltolt/ufi2005augusztus.pdf