Részletek a Jó Pajtásban

2010. 03. 25.

BENCE ERIKA

Vannak helyek, amelyek nemcsak történelmünk, hanem kultúrtörténeti tudatunk és emlékezetünk kiemelkedő tereit is jelentik. A hely úgy válik térré az irodalomban, hogy történetesül, elbeszélhetővé válik, legendák és magánmitológiák kontextusába kerül. A kulturális emlékezet ilyen emblematikus tere a Debreceni Református Kollégium. A magyar irodalom többszörösen elbeszélt helyeként funkcionál. E rovatban is már több olyan irodalmi szöveg (pl. Jókai- és Móricz-regény) szerepelt, amelynek terét ez a város és kollégium képezte. Perjéssy-Horváth Barnabás (1965) Kollégium blues című regénye 2005-ben látott napvilágot a Kairosz Kiadónál: újdonsága abban rejlik a 19., illetve a 20. századi kollégiumregényekhez képest, hogy az a nemzedék, amelyről e regény szól, s amely ugyancsak a történelmileg patinás épületben folytatja tanulmányait, egy egészen más, új, megváltozott, a világ felé utat kereső korosztály már. Természetszerűleg kerülnek szembe tagjai a kollégium hagyományos értékrendjével. Az első fejezet visszatekintés: a tanulmányi kirándulásról hazatérő, leérettségizett szereplőket mutatja be, hogy a keretbe ágyazott regényből megtudjuk, mi zajlott a kollégium falain belül négy éven keresztül.

A rovat másik részében Oravecz Imre verseiből olvashattok néhányat. Oraveczet már ismeritek regényíróként. Milyen szövegközi, asszociatív kapcsolatra (milyen más művekkel való hasonlóságra!) utal első versének címe. Örömóda? Honnan is ismerős?
Bence Erika: Kedves Olvasó Tanulók. Perjéssy-Horváth Barnabás: Kollégium blues. (Részlet.) A Bluesképű lovag naplója. Dover–Ostende. In: Jó Pajtás, 12. 64. évfolyam, (2010. március 25.), 18–19.) Újvidék, Szerbia.