Az Iskola-narratívák kötetről

Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának kiadásában jelent meg nemrégen Horváth Futó Hargitának, a Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola magyartanárának, az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanársegédjének Iskola-narratívák című első kötete.

A monográfia olyan regényeket vizsgál térpoétikai szempontból, amelyeknek centrális tere oktatási és nevelési intézmény. Az elemzett iskolaregények között megtalálhatók a XIX. és XX. századi magyar irodalom jelentős alkotásai: Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa, A debreceni lunátikus, És mégis mozog a föld, Kaffka Margit Hangyaboly, Karácsony Sándor Holdbeli diákélet, Kosztolányi Dezső Aranysárkány, Mikszáth Kálmán A két koldusdiák, Móricz Zsigmond Bál, Forr a bor, Kamaszok, Légy jó mindhalálig, Németh László Kocsik szeptemberben, Ottlik Géza Iskola a határon, Perjéssy-Horváth Barnabás Kollégium blues és Szabó Magda Abigél című regényei. Az elemzett regények térkonstrukciójában fellelhető az oktatási intézmények néhány típusa: apácazárda, református kollégium, leánynevelő intézet, katonaiskola és gimnázium.

A kötet első, Tértipológia című fejezete a regények helyszíneit a bahtyini kronotoposz elmélettel, a foucault-i heterotópia fogalmával és a beavatási modellekkel írja le, tipizálja, illetve a zárt terek, a rések, a könyv tereinek, az átjárás (folyosó, lépcsőház, lépcső, küszöb) tereinek, az uniformizált és a heterotopikus tereknek (pl. a kert) működését vizsgálja a regények térstruktúrájában.

A monográfia második fejezetében, amely a Festmények a falon – művészetközi poétika címet viseli, a szerző a vizuális és a verbális kifejezésmód érintkezését figyeli meg a regényszövegekben, azaz az elbeszélésekbe ágyazott vizuális intertextusok, festmények, szobrok, szövegbeli szerepét vizsgálja.

Az iskolatér mint intertextuális aspektus című fejezet Móricz Zsigmond iskolaregényeit elemzi az intertextualitás és hipertextualitás elméletének aspektusából. Móricz kedvelt helyszíne a sárospataki és a debreceni református kollégium. Ő maga is ezekben a jeles intézményekben végezte iskoláit, és ezek az oktatási intézmények a színhelyei a Kamaszok, a Bál, a Forr a bor és a Légy jó mindhalálig című regényeinek is.

Debrecen város több évszázados fennállása alatt akkora kultúrtörténeti jelentőségre tett szert, hogy intézményeinek, lakosainak, diákjainak említése nélkül nem beszélhetünk a magyar történelemről, művelődéstörténetről. A református egyház fenntartása alatt 1538-tól működő református kollégium révén Debrecen az ország egyik jelentős iskolavárosává, tudományos központjává vált. Az intézmény diákjai között számos későbbi neves tudóst, írót, költőt találunk. Debrecen kulturális tér, amely az irodalomban is leképeződött. Az épített, fizikai város mellett az irodalmi szövegekben létezik egy róla alkotott „szöveg-város” is, egy esztétikai konstrukció, amely az épített várossal együttesen alakítja a városról alkotott képünket. Debrecen város vizuális textúrájának alkotóeleme a református kollégium épület-komplexuma. Ebből kifolyólag a Debrecen-narratíva részét képezik a magyar regényirodalomnak a Debreceni Református Kollégiumot elbeszélő szövegei is, amelyekből összeáll – a szöveg-város analógiájára – egy szöveg-intézmény, szöveg-kollégium. A kötet negyedik, Szöveg-kollégium című tanulmánya a magyar regényirodalomnak azon szövegeit, szöveg-részleteit veti össze, amelyeknek színhelye a Debreceni Református Kollégium.

Az Iskola-narratívák című kötet Horváth Futó Hargita magisztériumi tanulmányainak eredményeként állt össze. A szerző 2008-ban védte meg magiszteri dolgozatát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén a dr. Faragó Kornélia (mentor), dr. Bányai János és dr. Harkai Vass Éva alkotta bizottság előtt. A kötetet a Bölcsészettudományi Kar adta ki a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Technológiai Minisztériuma támogatásával.

(U izdanju Filozofskog fakulteta u Novom Sadu nedavno je objavljena knjiga pod naslovom Školski narativi iz aspekta poetike prostora (Iskola-narratívák) naše sugrađanke, mr Hargite Horvat Futo nastavnice u O.Š. Jovan Jovanović Zmaj, asistenta na Katedri za mađarski jezik i književnost Univerziteta u Novom Sadu. U njenoj prvoj knjizi koja je nastala kao rezultat istraživanja na magistarskim studijama (magistarski rad je odbranila maja 2008 godine na Filozofskom fakultetu u Novom Sadu) autorka se osvrće na problematiku škole kao kulturnog prostora. Predmet istraživanja je poetika prostora škole u mađarskim romanima XIX i XX veka. Korpus istraživanja obuhvata 15 romana. Izdavanje monografije je finansiralo Ministarstvo za nauku i tehnološki razvoj Republike Srbije.)

[N. N.]: Horváth Futó Hargita: Iskola-narratívák. In: Srbobran.net. Online: eredeti helyén nem elérhető.