Öt debreceni könyvről

Még a korlátozások idején kezdtem el érdeklődni az olyan kortárs könyvek iránt, amelyeknek Debrecen ad helyszínt. Aztán a kortárst felváltotta a „teljes kínálat” iránti érdeklődés, így mára kiterjesztettem a keresésemet a bármire, ami Debrecenben játszódik kategóriára. Most öt könyvet szedek listába, amelyet a debreceni illetőségű kulter.hu kortárs művészeti portállal együttműködésben mutatunk meg. Még valamikor március végén kértem meg Áfra Jánost, debreceni kortárs költőt, a kulter.hu főszerkesztőjét, a Debreceni Egyetem tanárát, hogy – hasonlóan a debreceni filmes listánkhoz – segítsen már összegyűjteni néhány olyan regényt, amelyben Debrecen a helyszín. Kifejezetten arra utaztam, hogy felismerhető legyen, hogy a Péterfián az Ibolya előtt iszogatnak a szereplők, vagy csak ábrándozva fekszenek az éppen láposodó Vekeri-tó partján. A lajstrom megalkotásának volt más oka is, de ezt csak ezen bejegyzés végén olvashatod. (kacsint) Addig egy kis türelmet kérek… és olvasást!. Szóval, ezek alapján Áfra úr átküldött nekem egy nagy halom kortárs alkotást, amelyből ez a lista kerekedett mindenféle sorrendiséget nélkülözve:

Barnás Ferenc: Életünk végéig. Kezdésnek rögtön egy olyan művet ajánlanánk, ahol Debrecen ugyan csak emlékekben tűnik fel. Az Életünk végéig ugyanis egy ízig-vérig visszaemlékezős, idősb fejjel megírt ontogenezis, amely még élvezetesebb Barnás előző regényeinek (A kilencedik és a Másik halál) az ismeretével. Kicsit olyannak tűnik, mintha a mostanában rendkívül populáris autofikció-sorozattá nőné ki magát, mint amilyen Knausgårdtól a Harcom hat kötete vagy Elena Ferrantétől a Nápolyi regények. (Barnás Ferenc: Életünk végéig, Kalligram, Budapest, 2019. A műröl egy teljesebb írást EZEN a linken olvashatsz.

Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege. Téreyt nem belerakni ebbe a válogatásba szinte bűn lenne. Még úgy is, hogy a Jeremiás avagy Isten hidege klasszikus értelemben nem könyv. Mostanra az lett. Eredetileg verses drámának készült, de könyvben is kiadták. Sőt, élményként sokkal inkább állhat közelebb egy – jelenleg nehezen visszaidézhető – színházi pillanatcsokorrá, de ettől a képzelet-gyakorlatsortól ne kíméljük meg magunkat. A Jeremiás – úgy is mint egy trilógia befejező darabja (a Kazamaták és az Asztalizene után) – a jövőbe kalauzol minket: a jövő Debrecenébe – írja Pogányi Péter a kulter.hu színházi beszámolójában, amelyet EZEN a linken lehet elérni. Érdekesség, hogy a színhely a debreceni metró, amelynek állomásain játszódik a cselekmény. Amikor a dráma kötetben megjelent, a kritikusok annak „Debrecen-dráma” voltára (is) fókuszáltak. Persze azt a kérdést is felteszi a darab, hogy van-e debreceniség.

Perjéssy-Horváth Barnabás: Kollégium-blues. Ennek a regénynek a lapjain betekinthetünk a Debreceni Református Kollégium mindennapjaiba. Van egy elbeszélőnk – ő Blue –, aki egy teljes tanévét meséli el, igen ám, de 1987–1988-ból kiszólva. A szerző önironikus látásmódja, humoros nyelvezete élvezetessé teszi a mindentudó elbeszélő meséjét, aki szociológusi alapossággal rajzolja meg egy igazi alma mater miliőjét, beavat az iskola titkaiba, annak patriarchálisan egzotikus, sokszínű és hangulatos világába. Ennek alapján nosztalgiázni, a Refiseknek elrévedezni tökéletes olvasmány, ráadásul igencsak alkalmas egyfajta összehasonlítási alapnak: mi volt régen, mi van ma? (Debreceni Református Kollégium Forrás: Papageno.) Itt külön érdekesség, hogy Perjéssy-Horváth Barnabás írt egy másik igazán Debrecenhez kötődő könyvet. A Határsáv című dokumentumregénye alcíme szerint A debreceni Calandra zenekarról és koráról szól. Van közös azonban az előző regénnyel: ez is a rendszerváltás korszakáról szól.

[Illusztráció: A könyv borítója. Képaláírás: Perjéssy-Horváth Barnabás: Határsáv – A debreceni Calandra zenekar és kora, Budapest, 2017.]

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem. Egy igazi nagyágyút hagytam a végére. Krusovszky az utóbbi idők egyik, ha nem a legismertebb szerzője, az Akik már nem leszünk sosem pedig egy érdekfeszítően összeválogatott dráma panoptikum. Elsőre nehéz meghatározni, hogy hogyan férhet egyetlen 540 oldalas könyvbe egy 1956-os pogrom, egy 1986-os aktív eutanázia históriája, illetve egy 1986-ban Hajdúvágáson született férfi, Lente Bálint válságidőszakának analízise – olvasható Domján Edit összefoglaló gondolataiban a kulter.hu hasábjain. Egyébként mindennemű csűrés-csavarás nélkül EZEN a linken olvashatsz még a műről, de az csak a teljes 540 oldal átrágása után derül ki, hogy mikor és miért jelenhet meg Debrecen és a Hajdúság benne. Izgalmas és feltáró!

Neked is lenne olvasmányod, amely nem olyan régen íródott és Debrecenben játszódik? Mutasd meg nekünk/nekem kommentben, mert közel sem biztos, hogy ez volt az egyetlen ilyen gyűjtésünk. Ha pedig csatlakoznál egy kihívásunkhoz, akkor NYISD MEG ezt az alábbi kis ablakot és végy részt egy klasszikus olvasmányos kalandban!

dbrcn.hu: 5 kortárs könyv, amelynek Debrecen a helyszíne. In: dbrcn.hu, 2020. 07. 17. Egyéb kategória, Magazin. In: Online már csak az Internet Archive-ban elérhető.